Mit is jelent az immunizálás? Ha a szervezet találkozik egy számára ún. testidegen anyaggal, ami lehet például egy fertőző betegség kórokozója, akkor megpróbál az ellen küzdeni, vagyis felállítani a védelmi vonalát. Ezért a reakcióért felelős az immunrendszer, ami ellenanyagokkal próbál felfegyverkezni az „ellenséggel” szemben. Ha a támadás felkészületlenül éri a szervezetet, akkor hamar kimerül és sajnos kénytelen letenni a fegyvert. Viszont, ha megfelelő arzenállal rendelkezik a betolakodókkal szemben, abban az esetben sokkal nagyobb az esélye rá, hogy ő kerüljön ki győztesen a csatából. Ezt a felkészítést nevezzük immunizálásnak.
Milyen veszélyek leselkednek Kedvencére? A kutyák környezetében számos fertőző betegség fordul elő, amelyek már kölyök koruktól kezdve nagyban veszélyeztetik az egészségüket és sok esetben az életüket. Ezek ellen a betegségek ellen az anya, feltéve, ha ő is megfelelő immunizálásban részesült, útravalóul az anyatejjel a kölykök számára ún. anyai vagy maternális védelmet biztosít. Ez azonban csak rövid ideig, az élet első pár hetében nyújt védelmet a kicsiknek, aminek elmúltával sajnos teljesen védtelenek lesznek a támadásokkal szemben. A nem oltott kutyusokra veszélyt jelentő leggyakrabban és a legnagyobb hangsúllyal említhető betegségek, a parvovírus okozta bélgyulladás, a szopornyica, az adenovírusos fertőző májgyulladás (Rubarth-betegség), a leptospirosis, a Kennel köhögés illetve a veszettség.
Parvovírus okozta bélgyulladás. Ez az egyik legelterjedtebb betegség a kutyák körében, mely főleg egy éves kor alatt jelentkezik, de megbetegíthet idősebb kutyákat is. Gyorsan lezajló, hányással, véres, bűzös hasmenéssel, nagyfokú kiszáradással járó kórkép és még megfelelő gyógykezelés mellett is gyakran halálos kimenetelű. A vírus nagyon ellenálló a környezetben, hónapokig túlél, és könnyen tovahurcolható, akár az ember lábbelijével is. Így hiába tartjuk a kutyánkat egyedül egy lakásban, akkor is nagy az esély rá, hogy találkozik a vírussal.
Adenovírusos fertőző májgyulladás (Rubarth-betegség). Nagyon ragályos betegség. A vírus főleg a májat támadja meg, de részt vesz a légutak károsításával a Kennel köhögésként emlegetett kórkép kialakításában is. Legnagyobb veszélyeit abban hordozza, hogy amikor a betegség megállapításra kerül, már olyan súlyos stádiumban van, hogy az állat menthetetlen, valamint a betegségen átesett egyedek tovább ürítik a vírust, így nagy veszélyt jelentenek a nem oltott egyedekkel szemben.
Szopornyica. Szintén vírus okozta, gyakran halállal végződő megbetegedés, melynek különböző formái vannak, amelyek az életkorhoz, illetve a betegség súlyosságához köthetők. Mutatkozhat megfázásra utaló tünetekkel, hasmenéssel, a talppárnák elváltozásával valamint idegrendszeri tünetekkel.
Leptospirosis. Ezt a betegséget baktérium okozza, mely főleg egerek és kutyák vizeletével fertőz, de nem csak a vakcinázatlan állatokra, hanem az emberre is igen veszélyes. Megtámadja a májat és a veséket, és ezen szervek nem megfelelő működése nagyban rontja az életminőséget, sőt gyakran összeegyeztethetetlen az élettel.
Veszettség. Ez az a betegség, amely közel 100%-osan halállal végződik. Igen veszélyes minden állatra és az emberre nézve is. Éppen ezért az ez elleni rendszeres vakcinázást a
magyar jogszabályok kötelezőként írják elő, és szigorúan ellenőrzik.
Hogyan működnek a vakcinák? A vakcinázásnak két része van. Az első az ún. alapimmunizálás, a második az évenkénti ismétlés. Az alapimmunizálás során a szervezetet az adott idegen anyaggal kétszer kell szembesíteni 2-3 hét különbséggel (kivétel: veszettség), hogy megfelelő védelem alakuljon ki, ezt úgy is mondhatnánk, hogy először meg kell tanítani a harcmodorra, majd egy vizsgát kell tennie. Az évi rendszeres oltások szerepe pedig abban rejlik, hogy az idők során megkopott tudást felfrissítsük a szervezet saját védelmi rendszerében, vagyis az immunrendszerben.
Miért fontos az oltás? Az oltások elsősorban Kedvence védelme érdekében fontosak. Az előbb említett betegségek kialakulása megelőzhető a rendszeres és megfelelő időközönként ismételt védőoltásokkal, valamint költségkímélő is, mivel a már megbetegedett állat gyógykezelésének költségei többszöröse az oltás költségének. Ezen túl fontos a többi kutya fertőzésének megelőzésében, és nem utolsó sorban a gyerekek, a család védelme érdekében.
Mi is az oltási reakció? A különböző oltóanyagok más-más vivőanyaggal rendelkeznek (a vivőanyag az az anyag, amiben a gyógyszer, vakcina stb. hatékony összetevőjét feloldják vagy amivel elkeverik, így érik el, hogy stabil, aplikálható, felszívódóképes legyen egy-egy hatóanyag.) Ennek vivőanyagnak az összetételét a gyártok is szabadon választják meg. Ezekre az anyagokra reagálhat az oltás után az állat egy hirtelen allergiás reakcióval. Ez az érzékenység sajnos előre nem detektálható. Bármely oltás után jelentkezhet, az injekció beadása után 1-2 órán belül. Tünetei: a fej megduzzadása, légzési, mozgási nehézségek, fulladás. Ilyen esetben azonnalértesíteni kell az oltást beadó állatorvost, mert könnyen megfulladhat az állat
Miért fontos, hogy ne túl korán vagy későn kezdődjenek el a sorozatoltások, illetve, hogy minden oltást megelőzzön egy belgyógyászati vizsgálat? Sajnos hazai tapasztalataink alapján él a „köztudatban” egy olyan berögzültség, hogy már 6 hetes korban elkezdik oltani a kutyusokat. Ez sok esetben hibás eljárás, mert a még fennálló anyai védettséget (ha megfelelően oltott anya kölykéről van szó) ezzel az oltással (általában parvo elleni oltás) tönkreteszik és pont az ellenkezőjét érik el: védtelen lesz a fiatal szervezet a vírussal szemben. A túl későn történő oltási sor megkezdése esetében pedig már az elfogyott anyai immunitás hiánya miatt lesz védtelen az csöpség. Ha valamilyen stressz, leterheltség, betegség, férgesség, stb.. zajlik a kutyában, akkor az immunrendszere nem tud kellően reagálni az oltóanyagban szereplő kórokozókra és ezáltal kevés ellenanyag fog képződni. Mindez elkerülhető belgyógyászati vizsgálatokkal, és jó vakcinának a megfelelő időben történő adásával.
Figyelem: vakcinát csak állatorvos adhat be!
Miért fontos, hogy ne túl korán vagy későn kezdődjenek el a sorozatoltások, illetve, hogy minden oltást megelőzzön egy belgyógyászati vizsgálat? Sajnos hazai tapasztalataink alapján él a „köztudatban” egy olyan berögzültség, hogy már 6 hetes korban elkezdik oltani a kutyusokat. Ez sok esetben hibás eljárás, mert a még fennálló anyai védettséget (ha megfelelően oltott anya kölykéről van szó) ezzel az oltással (általában parvo elleni oltás) tönkreteszik és pont az ellenkezőjét érik el: védtelen lesz a fiatal szervezet a vírussal szemben. A túl későn történő oltási sor megkezdése esetében pedig már az elfogyott anyai immunitás hiánya miatt lesz védtelen az csöpség. Ha valamilyen stressz, leterheltség, betegség, férgesség, stb.. zajlik a kutyában, akkor az immunrendszere nem tud kellően reagálni az oltóanyagban szereplő kórokozókra és ezáltal kevés ellenanyag fog képződni. Mindez elkerülhető belgyógyászati vizsgálatokkal, és jó vakcinának a megfelelő időben történő adásával. Figyelem: vakcinát csak állatorvos adhat be!